μενετέον
μενετέον, adj. verb. de μένω. ᾿
Anatole Bailly, Abrégé du dictionnaire grec-français (Hachette, 1919), page 571 du fac-similé
μενετέον, adj. verb. de μένω. ᾿
Anatole Bailly, Abrégé du dictionnaire grec-français (Hachette, 1919), page 571 du fac-similé