διενεκτέον
διενεκτέον, adj. verb. de διαφέρω.
Anatole Bailly, Abrégé du dictionnaire grec-français (Hachette, 1919), page 227 du fac-similé
διενεκτέον, adj. verb. de διαφέρω.
Anatole Bailly, Abrégé du dictionnaire grec-français (Hachette, 1919), page 227 du fac-similé