ἐνδυτήρ
ἐνδυτήρ, ἢρος, αὐ). m. qui enveloppe [ἐνδύω].
Anatole Bailly, Abrégé du dictionnaire grec-français (Hachette, 1919), page 306 du fac-similé
ἐνδυτήρ, ἢρος, αὐ). m. qui enveloppe [ἐνδύω].
Anatole Bailly, Abrégé du dictionnaire grec-français (Hachette, 1919), page 306 du fac-similé