χαριστέος
χαριστέος, α;, ov, adj. verb. de χαρίζομαι.
Anatole Bailly, Abrégé du dictionnaire grec-français (Hachette, 1919), page 965 du fac-similé
χαριστέος, α;, ov, adj. verb. de χαρίζομαι.
Anatole Bailly, Abrégé du dictionnaire grec-français (Hachette, 1919), page 965 du fac-similé